Két nagy ország teste rázkódik bele a rettenetes szerencsétlenségbe és kibontakozik a részletekből a valóság: nagyarányu, gonddal előkészített összeesküvés müve volt a merénylet, amelynek áldozatául esett élete derekán, történelmi hivatottságának tudatában, amikor két virágzó ország uralkodását akarta átvenni, a trónörökös. A szörnyü rémtett hatása példátlan izgalmat keltett Bécsben, Budapesten, a külföldön is mindenütt. Ausztria-Magyarország népe aggodalommal és fájdalmasan gondol az ősz uralkodóra: vajjon hogyan tudja elviselni ezt a borzasztó megpróbáltatást, amikor immár másodizben bocsát rá a végzet egy szörnyü tragédiát.

Azok az ujabb részletek és távirati tudósítások, amelyek a merényletről, a merénylők kihallgatásáról, a tragédia hatásáról hétfő hajnali hat óráig érkeztek, itt következnek.

A merénylők kihallgatása

A szerajevói rendőrség régi palotájában zárt ajtók mögött folyik a trónörökös-pár merénylőjének kihallgatása. Részletek alig szivárognak ki, csak egyes kósza hírek keringenek a városban. Késő éjjel sikerült azonban megtudni egyes részleteit annak a jelentésnek, amelyet az itteni hatóságok küldtek Bécsbe a külügyminisztériumban. Ez a jelentés hivatalos adatok alapján elmondja a tragédia történetét.

Szerajevó, junius 29.
(Érkezett reggel 4 órakor.)

Princip Gautilo, a merénylő tizenkilencéves és a livnói kerületben levő Grabovo községben született. Pelyhedző állu, vézna fiatalember. Kihallgatásakor kijelentette, hogy már régen akar nemzetiségi okokból egy magas állásu személyiséget meggyilkolni. Vasárnap délután, amikor másodszor kihallgatták, keresztkérdések alá fogták, hencegve jegyezte meg:
- Ha nekem nem sikerült volna, még egy harmadik bomba is felrobbant volna!
Azután már egyáltalán nem felelt a kérdésekre.

Gabrinovic Nedelko, a bombamerénylet tettese, huszonnégy éves. Kihallgatásakor kijelentette, hogy büntársai nincsenek, s az egész kihallgatás folyamán igen cinikusan viselkedett. Amikor a bombamerényletet elkövette, a Müljascka folyóba vetette magát, de néhány rendőr és sokan a közönség köréből utána ugrottak és elfogták.

A merénylet után a főherceg a városházára hajtatott, ahol különböző személyiségekkel beszélgetett. Megállapítást nyer, hogy a város polgármestere kérte a trónörököst, hogy a mai programmot ne tartsa be, ne folytassa utját, de a főherceg a leghatározottabban kijelentette.
- Okaim vannak, hogy programmomat végrehajtsam.
A városházáról elment a Ferenc József körut és Appel körut sarkán dördült el aztán a három revolverlövés.

A merénylet politikai háttere

Bécs, junius 29.

A külügyminiszteriumhoz érkezett jelentések kétségtelenné teszik, hogy a szarajevói merénylet szerb politikai bosszu müve. Olyan helyről, ahol ismerik az annektált tartományok viszonyait és másrészt a trónörökös politikáját, a következő érdekes információt kaptuk:
- Az annexió óta a trónörökös állandóan sokat foglalkozott Bosznia-Hercegovina ügyeivel. Az ő egyenes kivánságára került Potiorek táborszernagy az annektált tartományok élére és befolyása érvényesült a Boszniának adott alkotmány széleskörű autonomiájában is. A főherceg nem is titkolta politikájának alapelvét, mely odairányult, hogy e tartományok három nemzetisége, a horvát, a szerb és a mozlim egyenlő jogokban és teljes egyetértésben éljen, egyforma támogatásban részesüljenek a legfelsőbb kormányzattól.

Eleinte ugy látszott, hogy a trónörökös politikája sikerrel fog járni. A balkáni háboru és a szerbek óriási győzelme különösen a második balkáni háboruban megzavarta ezt a békét. A bosznia szerbek önérzete rendkivül megnőtt és több olyan jelenség mutatkozott, hogy az annektált tartományok szerb lakósága szakít az eddigi dinasztikus politikával és mind hangosabban fejezi ki szimpátiáját "Nagy-Szerbia" iránt.

A szerbeknek ez a magatartása nagyon rossz hatást tett a trónörökösre ugy mondják, hogy ez volt az oka annak, hogy a főherceg 1913. nyarára tervezett boszniai látogatása elmaradt. Pedig a trónörökös már régebben kifejezte azt a szándékát, hogy megtekinti a tartományokat, melyeket ezelőtt csak futólag ismert. A tábort időközben feloszlatták és ugy látszott, hogy a nagy szerb agitáció lassanként elcsöndesül. Igy történt, hogy Bilinski közös pénzügyminiszter legutóbbi sarajevói látogatása alkalmával megbeszélte Potiorek tartományi főnökkel, hogy a trónörökös ez év nyarán teszi meg régóta tervezett boszniai utját. A főherceg azonban ekkor azt a kivánságát fejezte ki, hogy ez az ut semmi politikai szinezettel ne birjon és lehetőleg összesen a szintén régebb idő óta tervezett boszniai nagy manőverekkel.

A trónörökös kivánságára összekapcsolták a látogatást a hadgyakorlatokkal. E manőverek igen nagy fontossága kitünik abból, hogy feltélele az volt, hogy a monarchia megtámadja Montenegrót és egyuttal megakadályozza, hogy Szerbia Montenegró segítségére siessen. A manőver programmját maga a trónörökös vizsgálta felűl, aki ekkoriban már egészen kiábrándult alaptalannak bizonyult szerb-szimpátiájából.

A merényletről érkezett hírek is mind azt látszanak bizonyítani, hogy itt szerb összeesküvésről van szó. Jelek vannak már arra is, hogy a szerajevói szerb diákság állandó összeköttetést tartott fenn Belgráddal és különösen a szerb katonai-párttal. Értesülésünk szerint a szerajevói rendőrség több titkosrendőre már vasárnap elutazott Belgrádba, hogy ott a merénylők öszszeköttetéseit kinyomozza.

Szerajevó, junius 29.

Princip Gavrilo hosszu ideig Belgrádban tanult, Cabrinovics nyomdász a bombamerénylet tettese, azt vallotta, hogy a bombát Belgrádban egy anarchistától kapta, akinek nevét azonban nem tudja. Mindkét merénylő orthodox szerb.

Forrás: http://www.huszadikszazad.hu

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.