Barati Attila munkáiból: Sátoraljaújhelyre igyekszünk, honnan még egy igen érdekes műemléket keresünk fel, a turisták országútjáról kissé távol eső, de azok érdeklődésére méltán számot tartó karcsai református templomot, mely már a Bodrogközben van. A karcsai XIII. századbeli románstílusú templom kisméretei ellenére is csonka országunk egyik legérdekesebb műemléke. Homlokzata és alaprajzi elrendezése tekintetében egészen eredeti alkotás.

Szentélye köralaprajzú, sajátságos módon csatlakozik a templom főhajójához, ez az egyáltalán nem szerves kapcsolat bizonyítja azt, hogy a körszentély egykor önálló körépítmény' templomocska lehetett. Ehhez a körtemplomhoz, mikor a bővítés szükségessé vált, a XIII. században építették hozzá a főhajót. Ez magyarázza azt is, hogy a két rész, bár mindkettő román stílusú, stílárnyalatbeli különbséget mutatnak, mert a főhajó későbbi keletű

A hajó nyugati végében két erős pillér áll, valószínűleg az egykori kettős torony falait hordhatták. Lehet, hogy a két torony el sem készült, de a külső homlokzaton látható falpillérek kéttornyú homlokzati megoldásra mutatnak, olyanra, amilyenek korbeli románstíl' templomaink homlokzatai. Ma csak egy huszártoronyszerű, oda nem illő bádogtorony emelkedik a főhomlokzat közepén, és nagyon zavarja az épület festői hatását.

Komolyabb néphagyomány Ratold nevéhez fűzi a templom építését.

Ratold, Kálmán király feleségének Normann Euzilla királyasszonynak kíséretével jött Magyarországra. Kálmán király megkedvelte a vitéz lovagot és neki adományozta Zemplén megyének azt a részét, melyhez Karcsa is tartozott. Ratold szép leánya számára, ki kolostori életre szánta magát, építette a karcsai templomot, de mielőtt befejezhette volna, leánya meghalt s a megkezdett mű befejezetlen maradt.

Ha a hagyományt igaznak vesszük, tekintve, hogy a XII. században történt, ez csak a körszentélyre vonatkozhat. A XIII. századi főhajóval egy másik hagyományt hozhatunk kapcsolatba, mely a templom építését Roland nádornak, Zemplén megye főispánjának tulajdonítja. Roland IV. Bélával menekült a tatárok elől Dalmáciába a szerencsétlen kimenetel' sajói ütközet után. A tatárok kitakarodása után IV. Béla visszatért, országépítő munkája során elrendelte, hogy az elpusztult templomok újra építtessenek. Erre a rendeletre építette újjá Roland a karcsai templomot, valószínűleg Olaszliszka és Patak környékére bevándorolt olaszokkal, kiket a kipusztított lakosság helyébe telepítettek ide. Az olaszos műveltségű magyar főúr Dalmáciában járva megkedvelte az ott dívó építési stílust, s ennek hatására elhatározta, hogy a karcsai templomot dalmáciai mintára építteti fel. Ha ezt a hagyományt igaznak vehetjük, magyarázatot kapunk arra, hogy miképpen kerülhetett ide, a Magyar Alföld e távoli zugába olasz sajátosságokat mutató műalkotás. Roland nádor 1285-ben lázadást szított Kun László ellen, ki ellene vezérét, Micz bánt küldte. Nagykövesdnél ütközött meg Roland a király seregével, de csatát vesztett melyben maga is halálát lelte. A nagykövesdi csata kihatással volt a karcsai templom sorsára is, mert a művészetkedvelő főúr halálával befejezetlenül hagyták. Ha ez a hagyomány igaz, a templom építését 1285 előtti időre tehetjük.

A templom további sorsáról keveset tudunk.

A mohácsi vész után a Perényiek birtokába került, kik azt az egyre jobban terjedő protestantizmus híveinek adták át. Századokon át folyt a felekezeti küzdelem a templom birtokáért, míg végre 1762-ben törvényes felső rendelet végleg a reformátusok kezére juttatta. ők kijavították és tatarozták a templomot, festői fatornyocskát építve a főhomlokzatra. Ebben a festői alakjában érte a múlt század közepén tűzvész, mely a tetőket elhamvasztotta.

Sokáig állt fedetlen, míg államsegéllyel újra kijavították. Ekkor került oda a mai dísztelen és harmóniát zavaró torony. A templom falfelületei faragott kővel burkoltak.

Rendkívül érdekes a nyugati homlokzaton lévő kőkapu és a felette emelkedő oromzatos kiugró épületrész, mely vakárkádos kiképzésével egyedülálló hazánkban. Ilyen megoldást Olaszországban,Toscanában és Dalmáciában gyakran találunk. Joggal következtehetünk tehát arra, hogy olaszok építették, vagy olasz hatásra létesült a karcsai templom. Olasz előképre mutat a vakárkádos orom alatti két, konzolon nyugvó oroszlánokat ábrázoló szobormű is. Ehhez egészen hasonló példát szolgáltat a dalmáciai Curzola dómja, melyen azonos felfogásban látható az oroszlános motívum. A két konzolos szobormű között a vakárkád alatt foglal helyet a díszes főkapu, mely éppúgy, mint a jáki kapu, befelé lépcsőzetesen szűkül. A lépcsőzet sarkaiban hengeres oszlopok akantusz-levéldíszes oszlopfejeket hordanak. Sajnos, a fejezetek eléggé megrongálódtak, egyes részek annyira elmállottak, hogy eredeti formájuk sok helyütt elmosódott. Nagy nevezetessége a kapunak és templomnak egyaránt, hogy többféleszínű kőből készült. A kapuban lévő oszloptörzsek szürkék, a köztük lévő falkiugrások pirosak és a fejezetek a sóskúti mészkő színére emlékeztetően sárgásak. A polichróm hatású homlokzat olasz gondolat, olasz földön keletkezett. Ilyen polichróm kialakítású volt az esztergomi elpusztult nagykapu, a ”Porta speciosa”, mely olasz befolyás alkotása volt. Műtörténészek feladata lesz az esztergomi és karcsai emlékek között észrevehető egyez ő sajátosságokra fényt deríteni. Sajátságos, hogy mennyire emlékeztetnek a karcsai templomhajó déli pillérének nyugati oldalán lévő emberábrázolások az esztergomi ásatások alkalmával talált alakos oszlopfőre, bár a karcsai domborművek jóval durvábbak és primitívebbek.

A templom oldalhomlokzatai szintén érdekesek.

Az északi egyszerű, a déli gazdagabb kiképzésű. A déli homlokzatot három keskeny résablak töri át, szolgálván a templomtér világítását.

Ugyanitt foglal helyet a déli kapu is. Ez azonban jóval szerényebb, mint a főkapu.

Öreg este lett, mire a templom látnivalóival végeztünk. A lenyugvó nap vörösre festette a felhőket. Az árnyékok egyre hosszabbra nyúltak, az éjszaka előre küldte már hírnökeit. Esthangulatot terjesztett a mezőkről hazatérő nyájak kolompszava, mely egyre halkult, végül elveszett s sokáig csak a távozó autó motorberregése zavarta a bodrogközi ájtatos csendet.

Vasárnapi Ujság 1858. julius 18. (29. szám.)

A karcsai templom.

(Zemplénmegyében.)

Karcsa csekély magyar falu Zemplén megyében, a Karcsa-patak partján, KirályHelmecz közelében. A falunak mintegy 400, legnagyobb részt reformatus lakosa van s a Sennyey család birtoka.

Nevezetes benne a templom, mellyhez hasonló szépségüt s régiségüt ritkán találhatunk. E templom hajdan r. katholikusoké volt, de 1605-ben Alaghy Ferencz, Regécz ura, a reformatusok részére foglalta el.

Eredetét homály fedi. Bizonyos, hogy nagyszerűbb templom mintájára van épitve s azt tartják, hogy hátulsó részét (a Sanctuariumot) még a longobardok épitették volna, tehát régibb, mint az első része, mely faragott kőből van, s melyről azt állítják, hogy vagy a hussziták, vagy Micz bán építtette. A templom oldalán egy fal romjai látszanak, mik azt tanúsítják, hogy a templom mellett még más épület is létezett.

Minél kevesebb adatot hagyott hátra a történelem e templom eredetéről, annál többet beszél az aranyszájú rege. –

Mivel a templom és falu mostani helyén régente sűrű erdőség volt, a rege azt tartja, hogy tündérek varázsolták ide e szép épületet.

Tompa Mihály egyik szép regéje épen e tárgyat örökíti meg. Ki ne olvasná azt örömest újra meg újra…

Kapcsolódva a címhez:

* A tollas kígyó nem mesebeli állat. A legmérgesebb kígyó,
mely valaha is létezett. Megmart áldozata két percen belül,
látszólag hirtelen terül el holtan a földön. A hüllőnek különleges
alakja van. Teste körülbelül egy kacsa vagy kisebb
liba testének felel meg. Kígyószerű részét feje és nyaka adja,
mely teste fölé másfél méterre emelkedik. Feje nagyon
széles, lapos V-alakú, mint a legtöbb mérges kígyóé. Nincsen
kígyószerű farka. Ennek helyén tollakból való pamacsot
találunk. Nyakának és testének a színe mindig fehér,
szürkével pettyezve. Szárnyainak fels tollai nagyon hosszúak
s csüngenek, mint a paradicsommadár tollai. Repülni
csak néhány méterre képes, s repülése nagyon esetlen. Yukatan
és Guatemala sűrű ingoványos erdeiben még nagyon
ritkán fellelhet. Lábai egyáltalán nincsenek.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.