A bodrogközi településen megrendezésre kerülő rendezvényen a megemlékezés mellett szakmai konferenciát is tartanak, jeles kutatók részvételével. A Magyar – Turán Alapítvány nevében Bíró András Zsolt elnök emlékezik meg a magyar szabadságeszme kiemelkedő alakjáról. Rákóczi fejedelmünkre való emlékezésünk ezzel nem ér véget, a tavasz végén az alapítványunk – a turáni testvérnépek közötti barátság jegyében – közös megemlékezést tart török testvéreinkkel II. Rákóczi Ferenc törökországi, tekirdaği (Rodostó) Rákóczi Emlékmúzeumánál.

Rákóczi emlékhely a törökországi Tekirdağban (Rodostó) /  Fotó: Derzsi Elekes Andor

II. Rákóczi Ferenc 1735-ben, április 8-án nagypénteken halt meg. Nagy fejedelmünk a nagymajtényi fegyverletétel után, száműzve is sokáig próbálkozott a magyar szabadságharc újraélesztésével. Tette ezt annak ellenére, hogy a háta mögött megkötött szatmári békeszerződésben a császári ház kegyelmet biztosított neki, sőt várain kívül minden vagyonát megtarthatta volna. A Fejedelem azonban nem volt hajlandó letenni a hűségesküt a császárnak. A lengyel koronát kétszer is felajánlották neki, de Rákóczi visszautasította azt, csak a magyar szabadság kivívása foglalkoztatta. Miután az orosz cártól és a francia királytól elmaradt a várt segítség (az angol uralkodó még csak nem is fogadta a bécsi követ tiltakozása miatt) a Vezérlő Fejedelem visszahúzódóbbá vált, de Magyarország feltámadásának eszméjéről még ekkor sem tett le.

Than Mór: Rákóczi visszautasítja a szatmári békét

A szabadságharc után a Oszmán Birodalom nyújtott menedéket a kuruc bujdosók többségének. 1717-ben III. Ahmed szultán felvette a kapcsolatot Rákóczival, mert a törökök ismét az osztrákok ellen kezdtek hadakozni. Fejedelmünket a porta uralkodónak kijáró tisztelettel fogadta. Azonban a török seregek az osztrákok elleni csatákat hamar elvesztették, és a Magyarországra török támogatással benyomuló kurucok sem tudták már a népet egy újabb felkelésre rábírni. Az 1718-as pozserováci békekötésben a szultán nem volt hajlandó eleget tenni az osztrákok követelésének, mely szerint adja ki a kuruc bujdosókat. Bécs még két évig követelte a bujdosók kiadatását, de ezt Ahmed szultán rendre visszautasította.

Fotó: rodosto.hu

A török uralkodó a kuruc bujdosókat Rodostóban (Tekirdağ) telepítette le, ahol egy kisebb magyar városrész jött létre. Haláláig itt élt Rákóczi és rajta kívül többek között  Bercsényi Miklós, Csáky Mihály, Forgách Simon, Esterházy Antal és a híres krónikás Mikes Kelemen is. II. Rákóczi Ferenc udvartartásának ellátását a szultán rendszeres pénzjáradékkal fedezte, kíséretének 23 házat utalt ki, 80 főnyi janicsár testőrséget biztosított számára, ezenfelül ügyvivőket és tolmácsokat rendeltek a magyar urak mellé. A fejedelem törökországi házában 1968- óta működik a Rákóczi Emlékmúzeum.

Rákóczi ebédlőháza Tekirdağban / Fotó: Derzsi Elekes Andor

II. Rákóczi Ferenc sírja Isztambulban / kép: Tolnai Világtörténelme

II. Rákóczi Ferenc 1735 április 8-án hunyt el, testét Mikes Kelemen Isztambulba szállíttatta, ahol a galatai Szent Benedek jezsuita templomban temették el édesanyja, Zrínyi Ilona mellé. Hamvait  végül 1906-ban Kassán helyezték végső nyugalomra.

 Zárjuk tisztelgő sorainkat Rákóczi jelmondatával:

Cum Deo pro patria et libertate! 

Istennel a hazáért és a szabadságért!

A magyarok utczája Rodostóban / Beszédes Kálmán vázlata után rajzolta Cserna Károly / mek.niif.hu

 

Forrás: http://kurultaj.hu

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.