Oláh Krisztián, a vendéglátó város polgármestere nyitó előadásában elmondta: a szülőföldjüket szerető emberek fogtak össze annak érdekében, hogy a térség fejlődjön és a fiatalok ne elköltözzenek, hanem helyben képzeljék el a jövőjüket. Meglátása szerint a térség 55 települése – amelyből 53 képviseltette magát a rendezvényen – és azok mintegy hatvanezer lakosa már a huszonnegyedik órában van ahhoz, hogy a hasonló problémákkal küzdő két kistérség végre elinduljon a fejlődés útján. Ehhez az alap infrastruktúra kiépítésére, jó minőségű utakra és munkahelyekre van szükség – sorolta a házigazda polgármester. Hozzátette: az elmúlt években már elkezdődött az előkészítő munka, de a következő lépések már meghaladják a lehetőségeiket. Éppen ezért a szlovák és a magyar kormánytól várnak segítséget ahhoz, hogy megalakuljanak azok a térségfejlesztési irodák, amelyek szakértőket alkalmazva el tudják készíteni a magyarországi és a szlovákiai Bodrogköz megalapozott fejlesztési tervét. 

A szlovákiai terület központja Királyhelmec. Pataky Károly, a város polgármestere kérdésünkre kifejtette: a munka oroszlánrészét eddig leginkább a cigándiak végezték, munkatársaik ugyanis végigjárták az érintett 55 település vezetőit, és felmérték a fejlesztési elképzeléseket. Hozzátette: a szlovákiai területen is hasonló fejlesztésekre lenne szükség, mint a magyarországi Bodrogközben, vagyis leginkább idegenforgalmi és gazdasági beruházásokat látnának szívesen, és szeretnék, ha néhány komolyabb létszámot foglalkoztató cég is megtelepedne a környéken. 

Hivatalosan is összefogtak

Bánné dr. Gál Boglárka, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke prezentációjában azt tekintette át, hogy milyen lehetőségeket kínált és kínál az ország, valamint a megye a határ menti együttműködésekhez és milyen fejlesztések zajlottak le a térségben, azon belül is a Bodrogközben. Kiemelte: az előző fejlesztési ciklusban 3,5 milliárd forintnyi támogatás jutott a 22 bodrogközi településnek, amiből egyebek mellett a helyi gazdaságot, az egészségügyet, a szociális ellátást, az oktatást és a turizmust fejleszthették. Hozzáfűzte: már a most zajló pályázati ciklusban is 1,1 milliárd forintnyi pályázati támogatást mondhat magának a kistérség. 

Dr. Hörcsik Richárd, Abaúj és Zemplén országgyűlési képviselője kifejtette: bár a háború miatt költségvetési szempontból nem a mostani a legbőségesebb időszak, de fontos elkezdeni azt a munkát, ami később a szükséges forrásokhoz is hozzájuttatja majd a térséget. A honatya fontosnak nevezte az együttműködési területek meghatározását: a táj és a vizek védelme, tájgazdálkodás, közlekedés szabályozása, térségmarketing, TDM, EU-s források profilozása, örökségvédelem, kulturális együttműködés, de véleménye szerint ezek között is ki kell alakulnia valamilyen prioritási sorrendnek. Ezt követően lehet megvizsgálni, miképpen szerezhető a célokhoz támogatás - közölte. 

A képviselő szerint minél szélesebb körben érdemes az uniós forrásokra pályázni. A rendezvényen megjelentek a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a diplomácia képviselői is, akik felvázolták azokat a lehetőségeket, amelyekre támaszkodhat majd a bodrogközi települések közössége. A résztvevők megalakították a „Határtalanul a Bodrogközben” EGTC-t, vagyis magyarul Európai Területi Társulást.

Forrás: boon.hu

Súgó Még nincs hozzászólás.

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.