| Hírek : Zemplén - 1849-es események |
Zemplén - 1849-es események
2023.10.06. 07:46
...Zemplén vármegye ekkor már az egész hazával együtt szomorú időket élt: a nemzeti zászlókat a tornyokból gyakran kellett bevonni és sárga-feketét tűzni ki helyettük, míg végre a világosi fegyverletétel híre érkezett, Sátoraljaújhelyt megszállotta egy gyalog-zászlóalj a Fürstenwärther ezredből bizonyos Puchiera őrnagy parancsnoksága alatt és ezzel kezdetét vette a honfiak üldözése.
Az 1849. év Zemplén vármegyében sokkal mozgalmasabb volt az előbbi évnél. Gróf Schlick osztrák tábornok az első hadtesttel Gácsországból a duklai hágón át betörvén, az elébe küldött csekély és még kellőleg be nem gyakorlott csapatainkat előbb Pulszky Sándor ezredes, utóbb Mészáros Lázár tábornok hadügyminiszter alatt Kassánál legyőzte és Tokajt választotta műveleteinek középpontjául, hogy itt, a Tiszán átkelvén, a Pestről Debreczenbe költözött országgyűlést elfogja, vagy szétűzze, a mivel egész ellenállásunkat megtörni és megsemmisíteni remélte.
A hátráló magyar csapatok ugyanez okból nem Miskolcz és a főváros, hanem Tokaj felé húzódtak és a főparancsnokságot az őrnagyból ezredessé kinevezett Klapka György vevén át, szervezetök is tökéletesedett. Ugyanekkor az egész magyar hadsereg hadtestekbe osztatván, a Klapka vezérlete alatt álló sereg alkotta az első hadtestet. Így az osztrák I. hadtesttel a magyar I. hadtest került szemközt.
Schlick előnyomulása alkalmával hadtestének egy részét Újhelyre és Liszkára vezényelte, hogy a magyar csapatokat jobbról oldalba támadják.
Az osztrák parancsnokok, Pergen és Herzmawski Újhelyben a még vadászatra sem használható díszfegyvereket is elkoboztá. Január hó utolsó napjaiban csatára kerülvén a dolog, a magyar csapatok Klapka ezredes, Dessewffy Arisztid, Bátori Schulz Bódog, Bulharin, Thorznicki ezredesek alatt vívták ki az első jelentősebb győzelmet a rendes osztrák hadak felett. Shclick tehát kénytelen volt ismét Kassa felé visszavonulni. Az ütközet előtt Klapka a tokaji szép fahidat elégette, a minek a szükségét a harcz eredménye igazolta. Márczius 13-án azonban a híd ismét készen állott.
A honvéd-újonczok felszerelésére Boronkay Albert kormánybiztos kezéhez 30.000 pengő frt utalványoztatott.
Időközben feloszlatták a vármegyei bizottságot s az első-alispánt és a főjegyzőt hivatalaiktól elmozdították, minek következtében április hó 2-án felirat ment a honvédelmi bizottmányhoz, hogy az előbbi bizottmányt állítsa helyre, az első-alispánt és a főjegyzőt is állítsa vissza hivatalaikba. A kormány a kérelem első részének helyt adott.
Miután a zempléni önkéntes zászlóalj feloszlatásával nagyobb részben haza jöttek azok a fiatalabb tisztviselők, a kiknek a hivatalaikat fenntartani ígérték, a vármegye visszahelyezte őket előbbi hivatalaikba, köszönetet mondva eddigi helyetteseiknek. Ugyanezen a közgyűlésen olvasták fel Szögyényi Imre másod-alispán lemondását, a melyet elfogadtak ugyan, de oly kikötéssel, hogy még az imént megalakított küldöttségben vegyen részt. Az április 16-iki közgyűlés előtt olvasták fel a főispán levelét, a melyben a megüresedett hivatalok betöltéséről intézkedik. E szerint másod-alispán lett Cseley János; főszolgabírák pedig, Varannón: Szemere József, Homonnán: Reviczky Imre; első alügyész: Marschalkó Leó. A többiek között Cseley János, Vékey Gedeon, Szepesy Péter, Horváth Tamás, Albert Pál a táborból visszatért önkéntesek voltak.
Az 1848–49. telén, a midőn Klapka ezredes Tokajban tartotta főhadiszállását és Szemere Bertalan teljhatalmú országos kormánybiztos is itt időzött: Bajusz József a 43-ik zászlóalj hadnagya (most ügyvéd és kedvelt költő Sátoraljaújhelyben) kiküldetést nyert arra, hogy Bellosits Ignácz őrnagyot, a ki időközben Schlick osztrák tábornokhoz szökött át, elfogja. Bajusz hadnagy Sárospatakon, a mikor Bellosits őrnagy egy este Kassáról magánügyeinek rendezésére odajött, a szökevényt kézrekerítette és úgyszólván az osztrák csapatok között áthozta Tokajba, a magyar táborba. Rövid idővel később Bajusz hadnagy másik ilyen megbizatást is kapott, ez alkalommal Ottstett Adeodat százados elfogatására, a ki a vármegyeházát és abban a vármegye pénztárát elfoglalta. Bajusz hadnagy, Oroszhegyi Józsa önkéntes csapatbeli tisztet maga mellé véve, Sátoraljaújhelyben, a mostani Andrássy-utczán kerítette kézre Ottstett századost. Még egy harmadik századost is elfogott Újhelyben, a kit Pergen tábornok hagyott hátra, hogy az Újhelyre kivetett sarczot beszedje.
Az 1849-iki tisztujitás.
Május hó 15-én tartották meg a főispán elnöklete alatt a részleges tisztújító közgyűlést, a melyen a megüresedett helyeket töltötték be. Első-alispánná közfelkiáltással Cseley (előbb Kolosy) Jánost, másod-alispánná Horváth Tamást, főjegyzővé Évva Andrást, első aljegyzővé Dókus Józsefet, másodikká Vályi Istvánt választották meg. Hadi főbeszedő közfelkiáltással Füleky György lett, a bodrogközi járásban főszolgabíró Kossuth Pál, a hegyaljaiban Szepesy Péter, alszolgabírák: Fogarasy György, Vadnay György, Fekete Pál tiszteletbeli főszolgabírói czímmel, a gálszécsi járásban szolgabíró Albert Pál, a gesztelyiben Kún Dániel, a zempléniben Diószegi József, a zsalobinaiban Jekelfalusy Sándor lettek.
Az újabb honvéd-zászlóaljak állításakor a sátoraljaújhelyi 42. zászlóalj vezetését Szende Béla, későbbi honvédelmi miniszter vette át.
483Az éjszak felől várható betörések ellen az éjszaki határon hadmegyéket alakítottak. Ezek egyikét Bereg, Ungvár és Zemplén vármegyék együtt alkották és hadmegyei parancsnokká Lázár Vilmos utász-őrnagyot nevezték ki. Segédje e sorok írója lett.
Ekkortájt jött Beniczky Lajos ezredes – a losonczi hős – Kassára, Gácsországból pedig Vogel osztrák tábornok nyomúlt Sárosba és már Eperjest is elfoglalta. Beniczky tehát kérte Lázárt, hogy hozzon neki segítséget és jőjjön hozzá a Vogel elleni hadműveletek megbeszélésére. Lázár őrnagy Nagymihályon és Gálszécsen át egy osztály (azaz 2 század) 35-ik zászlóaljbeli honvéddel, egy csapat vadászszal és 3 három fontos ágyúval Kassára ment, a hol Beniczkyvel megbeszélte a tervet és másnap a vadászokkal visszatért Zemplénbe, segédcsapatúl ott hagyva a Zrinyieket (ezt a nevet viselte a 35-ik zászlóalj), a kik azután csak hetek múlva kerültek vissza hozzá. Az Eperjesre intézendő támadás napján Lázár a Zrinyi-zászlóalj többi részét, Burián János százados vezénylete alatt, Varannóról a zamutói hegyeken át Sóvár felé küldte, azzal az utasítással, hogy az osztrák sereget balról oldalba támadja, de csak akkor, ha ágyúzást hall. Burián azonban hiába várta az ágyúzást, Kakasfalvánál a tervezett támadás elmaradt, de szerencsére el nem árulta magát és így a járatlan hegyi utakon bántatlanul jöhetett vissza.
Mialatt Lázár Varannón várta az Eperjes elleni hadművelet hírét, magánlevelet kapott egy 22-ik zászlóaljbeli honvéd-altiszttől, a ki arról értesítette, hogy Basko osztrák tábornok Gácsországból Beregbe ütött és az ott parancsnokló Martini Frigyes őrnagy hátrál előle. Beregben Bangya Miklós és Martini Frigyes őrnagyok voltak, emez a 22-ik, amaz a 35-ik Zrinyizászlóaljjal. Ők azonban duzzogtak, hogy Lázárt nevezték ki hadmegyei parancsnokká: Bangya beteget jelentett, Martini pedig nem tett Lázárnak hivatalos jelentést. Az említett levél következtében Lázár minden összeszedhető csapattal Bereg felé indult, Ungvárról csapata egy részét, Pribék Miklós őrnagy vezérlete alatt ágyúk nélkül a hegyeken át Polenára irányította, hogy a szembe támadott ellenség hátába kerüljön, esetleg visszavonulási útját elzárja, maga Lázár pedig Szerednye felé sietett; de elkésett, mert időközben Martinit mégis rábeszélték az ellenállásra és Podheringnél Baskót legyőzvén, ez az országból sietve kitakarodott.
A kormány most – elég szerencsétlenűl – gróf Dembynski Henrik altábornagyot nevezte ki és az ő rendeletére Lázár őrnagy kisebb dandárt alkotó csapatokkal a hadmegyéből kivonulva, Szvidniken, Sáros vármegyében, az ő táborához csatlakozott.
Magyar csapat ez után a vármegyén már nem vonult át, csak a 89-ik zászlóalj egy osztálya, Zöldi Antal százados vezérlete alatt, a ki Forrótól 2 négyfontos, úgynevezett selmeczi ágyúval küldtek ki Tokaj megszállására, vagyis inkább azért, hogy a Scseodajeff hadtestének, a IV. orosz hadtestnek, a Tiszán való átkelését, a meddig lehet, akadályozza meg. Feladatának meg is felelt emberűl; két ágyújával oly sűrűn tüzeltetett, hogy az ellenséget néhány órán át feltartóztatnia sikerült és csak a midőn egy kozákcsapat a Tisza vizén át a tulsó partra igyekezett, volt kénytelen meghátrálni, de Lázárhoz többé nem csatlakozhatott. Két század magyar gyalogság két ágyúval állott tehát egy egész orosz hadtesttel szemben. A „Feldzug in Ungarn und Siebenbürgen” osztrák mű a 181 és 186. lapon az ottani magyar erőt 3–400-ra teszi, az oroszokét eddig 48.500 emberre, 176 ágyúval. Az orosz hadtest egy része Zemplén vármegyén át Tokaj felé vonult, a hol azután igen sokan haltak el kolerában. Újhelyben is több napon át időztek.
Zemplén vármegye ekkor már az egész hazával együtt szomorú időket élt: a nemzeti zászlókat a tornyokból gyakran kellett bevonni és sárga-feketét tűzni ki helyettük, míg végre a világosi fegyverletétel híre érkezett, Sátoraljaújhelyt megszállotta egy gyalog-zászlóalj a Fürstenwärther ezredből bizonyos Puchiera őrnagy parancsnoksága alatt és ezzel kezdetét vette a honfiak üldözése.
Mailáth Antal.
’Sennyey Pál.
Forrás: https://www.arcanum.com/
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés